Hipnózis Siófok

  Sziasztok! Mivel Attilával megbeszéltük, hogy a történetem két részletben lesz elérhető, ezért jövök is a második résszel. Talán ez nem lesz már annyira sokatmondó, hiszen a történetemet teljes egészében megismerhettétek. De talál inkább abban lesz mégis különleges, hogy bemutathatom azokat a csodálatos lépéseket, amiken keresztül tényleg vissza tudtam kapni önmagamat. Egy olyan hihetetlen és magával ragadó cselekménysorozaton mentem át, amihez képest még hasonlót sem tapasztaltam egész életemben.                                                             Így már remélem, kellőképpen felcsigáztalak Téged kedves olvasó, hát vágjunk is bele. És onnan fogom folytatni, hogy: Az előadáson egy nagyon közismert hölgy váltott pár szót Attilával, aminek én is szem és fül tanúja lettem. Na persze nem azért, mert hallgatóztam, de hát sorban álltunk és nem tartottunk már akkor távolságot, mint a COVID alatt. Így mindenki tökéletesen hallotta, hogy ki mit beszél, mond. Velem is ez törté

  „Szia Attila!” Csak mosolygok, mosolygok és mosolygok. Bár lehet, hogy ez nem túl jó életérzés egy drámaírónak, de én mégis élvezem. Lehet, hogy műfajt váltok! Nehéz elkezdeni, mert egyszerre szeretnék mindent átadni abból, amit én kaptam tőled, és amit én adtam meg magamnak a te segítségeddel. Bár tanácsoltad, hogy nyugodtan lépkedjek nagyot a történetem megírása közben, én mégis szeretnék egy kicsit jobban elmélyülni mind abban, amin átrugdostak és átverekedtem magam. Ezért kezdjünk is bele:                                                             Kedves Olvasó!                                 Igen, Te, aki most az oly’ drága idődet ajándékozod nekem, hogy történetemet elolvasd, hozzád szólnék. Nem tudom, hogy ki vagy és, honnan jöttél. Nem tudom, hogy éppen milyen helyzetben vagy. Nem tudom, milyen történetek vannak már mögötted. De abban biztos vagyok, hogy nincsenek véletlenek. Neked pont most, pont az én soraimat kell valamiért olvasnod. Én hálás szívvel gondolok m