Megalázva éltem, de nem tudtam!
Szép napot kívánok! Annamária vagyok és én azért írom le a velem történteket, mert szerintem nem csak én járok, jártam ilyen cipőben. Pár éve megismerkedtem egy kedves fiúval. Egy helyen dolgoztunk, igaz más területen és napközben szinte sohasem találkoztunk csak munkába jövet menet és otthon. Minden jól alakult egészen addig, míg össze nem költöztünk. Szép lassan átvette az irányítást felettem. Az elején azt hittem, úgy magyaráztam meg magamnak, hogy biztosan csak nekem akar jót tenni. A végén már az egész életemet irányította. Nem mehettem sehova a tudta nélkül. Ha neki nem tetszett valaki a társaságból, akkor nekem sem lehetett vele beszélgetnem. Ha társaságban voltunk és én nem róla áradoztam, akkor, mint a gyerek elkezdett piszkálni, hajat húzni, csipkedni. És ezt képes volt addig ismételni, persze úgy, hogy mások ne vegyék észre, amíg idegességemben el nem sírtam magam vagy csak róla beszéltem és áradoztam, hogy mennyire fantasztikus egy ember. Biztosra veszem, hogy mos