Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2026

Te tűnsz el

Kép
  NÉHA NEM A TEST FÁRAD EL ELŐSZÖR, HANEM A LÉLEK. Az egyik legcsendesebb párkapcsolati törés nem a kiabálással kezdődik. Hanem azzal, amikor valaki újra és újra igent mond úgy, hogy belül már rég nemet érez.                                                         Sok nő él úgy kapcsolatban, hogy közben fokozatosan eltávolodik saját érzéseitől. Nem azért, mert nem szereti a másikat,hanem mert elfáradt. Mert túl sok a kimondatlan feszültség. Túl sok a megfelelés. Túl sok az alkalmazkodás. És ilyenkor az intimitás már nem kapcsolódás lesz, hanem egy feladat, amin „túl kell lenni”. Kívülről talán minden normálisnak tűnik. Mert nincs veszekedés, nincs visszatérő dráma jelenet. Csak valami lassan elkezd kihűlni. A test ugyanis képes együttműködni akkor is, amikor a lélek már védekezik. Sokan nem is értik, milyen mély nyom...

A tökéletesség árnyékában

Kép
  Sokszor kívülről tényleg minden rendben van. Van szerelem, figyelem, vonzalom. És mégis belül valami lassan elkezd szétesni. Ez a történet nem a férfiról szól, hanem arról, amikor egy nő fokozatosan elveszíti a kapcsolatot saját magával, miközben közben ugyanúgy szeretik őt.   A következő történet Andiról szól (kitalált név), aki csendben szűnt meg létezni saját életében.                                                                     Sziasztok!   Amikor megismertem őt, az első dolog, amit észrevettem rajta, a kisugárzása volt. Nem csak egyszerűen jól nézett ki, hanem volt benne valami nyugodt erő. Az a fajta magabiztosság, amit nem lehet megjátszani. Látszott rajta, hogy rengeteget foglalkozik magával. Széles vállak, kidolgozott karok, feszes test. Az a férfi volt, akire az emberek au...

Örökölt távolság

Kép
Örökölt távolság avagy  A házasság láthatatlan falai                                                            "Van egy határ, amit nem értek, de szeretnék végre átlépni rajta. Ezt mondtam ki először, amikor leültem Attila elé. Éreztem, hogy valami bennem nem működik úgy, ahogy kellene, pedig papíron minden rendben van az életemben. Negyvenes éveim közepén járok, két csodálatos gyermek édesanyja vagyok, és egy olyan férfi felesége, akiért tényleg hálás vagyok. Mi mindig mindent közösen oldottunk meg. Nincsenek ordítozások, nincsenek egymásba fojtott sérelmek. Ha valamiért nézeteltérés volt köztünk, mi mindig visszatalálunk egymáshoz. Mert vissza akartunk találni a másikhoz! Figyelünk egymásra, időt adunk, jelen vagyunk egymásnak. Mégis, bennem ott volt egy apró, makacs távolság, amit nem tudtam átlépni. Egy határ, amitől ú...