És akkor hogyan tovább?
Sziasztok! Andrea vagyok és majdhogynem az életem első része átlagosnak mondható. Mindenem, amim van, amit elértem, azt saját erőmből sikerült. A szüleim támogattak, neveltek, szerettek és a taníttattak. Miután az érettségit megszereztem elengedték a kezemet, mondván, hogy innentől kezdve azt teszek az életemmel, amit akarok, de elkezdődött az én életem. Szerettem volna főiskolára menni, de azt már nem támogatták anyagilag (nem is tudták volna miből), ezért munkát kerestem és így vágtam neki a fősulinak. Majd minimálisan, de lakbért is fizetnem kellett. Akkor nagyon mérges és dühös voltam emiatt, de most már tudom, hogy hatalmas tanítás volt benne számomra. De ez az egész gyerekkoromra igaz volt. Bármi is történt velem, akkor a szüleim nem segítettek egyből, han...